A 2007-2008-as őszi félévre ERASMUS ösztöndíjat nyertem Belgiumba, Kortrijkba. A város nem is kicsi, nem is nagy: pont jó. A 't Hoge 41.-ben lakom évfolyamtársnőmmel Zórával, és egy lengyel párral Marcinnal és Monicával. Ebben a blogban a mindennapjaimról, gondolataimról és érzéseimről olvashatsz. Fényképekkel is megpróbálom majd bemutatni a jelenlegi környezetemet, barátaimat, így ha majd hazamegyek és megkérdezi valaki hogy milyen volt a félévem, ne merüljön fel a probléma: Hol is kezdjem...?

szombat, szeptember 01, 2007

09.01. - Álmos szombat

Az ERASMUS utca (háttérben a KATHO) :)

Jobb oldalon a Big Brother ház






Sokat pihiztem délelőtt, nagyon nehezemre esett az ébredés. Aztán egy kis házimunka, beszélgetés Nagyimmal, délutáni szundi, aztán felkaptam a kerékpárt, és egy kis céltalan kóborlásra indultam. Varázslatos házakat láttam ma is útközben. Egyik-másik babaházra emlékeztet, és szinte mindegyik körül leírhatatlan színű gyep és rendezett kert van. Olyan mintha valami méregzöld szőnyeget terítettek volna le a földre. Egy-két helyen láttam olyan fákat, amelyiknek kocka alakúra nyírták a lombjait. A legfurcsább viszont az az örökzöld fa volt, ami valahol a fenyő és a lombos fa között eltéved félúton, és mintha maga az ágak alkotnák a lombot. Na majd felteszek egyet fényképen.
A nagy bambulásban (merthogy kerékpározni az agypihi miatt is jó) hirtelen valaki magyarul köszönt rám. Nagyon meglepődtem, aztán kisvártatva felismertem, hogy Ági volt az aki a központ közeli nagyobb házban lakik, az Oudenaardsestenweeg nevű utcában. Igaz, az utóbbi kimondhatatlan és leírni is nehéz szóban már benne van az utca is. Na mindegy. Szóval meginvitált hogy nézzek be hozzájuk. Ez az a ház, amit sokszor láttam már fényképen a beszámolókban. Van egy hatalmas terasza, ahol lehetne bulizni is akár, ha nem lennének olyan zsémbesek a szomszédok. Még takarítani is járnak hozzájuk hetente, ami ugyancsak jó. Viszont szegények elég messzire laknak a sulitól.
Jól esett dumálni egy kicsit, és megismerni a többieket is. Remélem azért heteken belül összerázódik valahogy a banda. :)
Visszafelé a kerékpártárolónál megküzdöttem egy pókkal, ami nem kis dolog tőlem, főleg hogy araknofóbiás vagyok. :S Ezzel még lehet hogy lesznek bajaim, mert ezek a fránya keresztespók-dögök csak nőnek és nőnek. Idővel remélem jobban fogom viselni.
A szombat hátralévő részében még próbálok keveset gondolni a flamand tanulásra, az holnapra marad. Ma meg az aktív pihenés.

Nincsenek megjegyzések: