A 2007-2008-as őszi félévre ERASMUS ösztöndíjat nyertem Belgiumba, Kortrijkba. A város nem is kicsi, nem is nagy: pont jó. A 't Hoge 41.-ben lakom évfolyamtársnőmmel Zórával, és egy lengyel párral Marcinnal és Monicával. Ebben a blogban a mindennapjaimról, gondolataimról és érzéseimről olvashatsz. Fényképekkel is megpróbálom majd bemutatni a jelenlegi környezetemet, barátaimat, így ha majd hazamegyek és megkérdezi valaki hogy milyen volt a félévem, ne merüljön fel a probléma: Hol is kezdjem...?

kedd, szeptember 18, 2007

09.18. - Belpolitika

Meglepve tapasztaltam, hogy aggódnak miattunk az otthoniak. Tegnap beszéltem Nórával, és már ő is értesült róla Lyonban, hogy bajok vannak Belgiumban. Részletesebben itt: http://www.origo.hu/nagyvilag/20070917-mar-100-napja-nincs-kormany-belgiumban.html
A lényeg, hogy már nagyon kiéleződött a helyzet a vallonok és a flamandok között, és nem akarnak együttműködni sehogyse. A vallonok Franciaország felé, a flamandok Hollandia felé húzódnak inkább. Nem tudom mi lesz. Az viszont furcsa, hogy itt semmit nem vettem észre ebből. Persze nem is flamandokkal töltjük a mindennapjainkat, de amit írtam arról, hogy se sztrájk, se falfirka, az még mindig igaz. Lehet hogy ez azért van így, mert kisvárosban élünk, és Brüsszelben megéreznénk ezt a feszültséget, hiszen ott vegyesen van flamand és vallon. Nem hiszem hogy a változás hamar bekövetkezne, hiszen már régóta nyűglődnek egymással, de mégis ott van a kérdés: mi van, ha mégis? Nem tudom minket mennyire fog érinteni, illetve mennyit fogunk a későbbiekben érezni ebből, de azt hiszem ez a probléma nagyságrendekkel nagyobb, mint az a bohóckodás, ami Magyarországon van.
Azt hiszem mostantól megint több időt fogok szánni az internetes hírportálok olvasására, mert az utóbbi időkben lemaradtam pár újdonságról.

A suliban:

Ma délután igazán belecsaptunk a lecsóba, kezdődött a dolog azzal, hogy átbeszéltük ki milyen tantárgyat fog felvenni a félévre. Kreditszámolgatás, a követelmények összehasonlítása, meg miegymás. Aztán elkezdődött az Entrepreneurial Skills, Larissa Deblauwe-val, aki valami őrületes nőszemély. Első ránézésre egy nagyon jólöltözött, finom modorú negyvenes nő, aki nagyon jóltartja magát. Az előadás kezdetén a bemutatkozás után mondta hogy kérdezzünk nyugodtan róla, és ő válaszolni fog. Síri csend. Nos, akkor senki sem kíváncsi rám? Ekkor egy szlovák gyerek megkérdezte, mit csinált tegnap. Furcsa kérdés, de a válasz még furcsább volt. "Reggel felébredtem, szexeltem a barátommal, reggeliztem, elutaztam egy tárgyalásra..." Persze mondhatom hogy a megfelelő résznél mindenkiből kitört a röhögés. Aztán még kérdés? Csak nehogy megkérdezzétek hányszor szexeltem! :) Na ez a nő tényleg kész! Egyébként mint tanár nagyon korrektnek tűnik, nekünk tárgyalástechnikát, prezentációt meg ehhez hasonlókat fog tanítani. Egyébként meg angol tanár is az iskolában, ez meg is hallatszik a beszédén. Kivétel nélkül mindent lehet érteni, pedig viszonylag gyorsan beszél. Jó hangulatban telt az óra, remélem ez hasonló lesz a későbbiekben is.
A következő a Business English volt. Itt a tanárról már első ránézésre is látszott, hogy üzletember. A beszédén, az öltözködésén, a túlzott testbeszédén. Egyébként jófej. Itt sokadjára is kiderült, hogy olyan mint előadás, nem sűrűn létezik ezen a főiskolán. Muszály beszélni, interaktívak az órák, a tanár állandóan pörög, és az óra menetét a diákokhoz alakítja. Ha valaki megpróbál háttérben maradni, tuti hogy a következő kérdés őt fogja célozni. Viszont nem baj ha hibázik az ember, maximum jobb lesz a hangulat a csoportban. :) Nagyon hasznos volt ez az angol, mert a helyes nyelvtani formulák helyett inkább arról esett szó, hogy mi az ami az adott szituációban jobban használható a másiknál. Elsősorban a formális és az informális beszédformákat hasonlítottuk össze, ez az óra is nagyon jó hangulatban telt. Rájöttem hogy a passzív angol nyelvtudásom nem is olyan rossz, ezzel szemben az aktív még mindig siralmas. Pláne ezen az órán, ahol nem lehet kézzel-lábbal elmutogatni hogy mi is az a szó, ami épp nem jut az eszembe.
Végeredményben nagyon eseménydús volt ez a délután, és azt hiszem szórakoztatóak leszenek az órák is, amiken bent kell ülni. Egy kicsit félek még a nyelvi kurzusoktól, lehet hogy túlvállaltam magam, majd meglátjuk. Holnap flamand nyelvi szintfelmérőre megyek, aztán ki tudja mi lesz a sorsa ennek a nyelvnek az életemben.

Nincsenek megjegyzések: