belga csokik, no comment:
"Kis" csapatunk oldalról
cikcakkos tetejű házak :)
Dali kicsit másképp:
spanyol-magyar sörözés:
képeslap-feeling:
Megfordult a világ:
Az idétlen vigyorverseny győztese:
Emeletes busszal mentünk Brugge-be, az idő finoman szólva szürke volt (a többi jelzőt mindenki fantáziájára bízom). Szép kis város egyébként, ici-pici házakkal, hatalmas templomokkal (amik szerintem többnyire egyformák belül, kívül sincs túl sok különbség). Egy jópár kicsi patak vagy folyóféle kacskaringózott a városban, középkori hangulat, rengeteg lovaskocsival, kerékpárossal, meg autóval. Szóval néha teljes volt a káosz az ember időérzetét és környezetét illetően. A csokiboltoknál csorgathattuk a nyálunkat a kirakatban (Gábornak hála meg is kóstoltam egy csokit :P), a kocsmák-kávézók-éttermek meg horribilis árakon működtek. Sokat gyalogoltunk, nézelődtünk. Egy kicsit hiányoltam a biciklit, gyorsabban körül tudtam volna nézni, és több mindent látni, de a rengeteg ember, kicsi utcák és viszonylag nagy forgalom miatt lehet hogy nem is lett volna nagy élmény. Amúgy igazi túristának éreztem magam. Az egyik tanár vezetett körbe minket, akinek ez a szülővárosa. Nos nem hallottam belőle túl sokat :) inkább nézelődtem érdekes fényképeznivalók után. Több mint 200 képet kattintottam el, mintha csak japán túrista lennék. Nem mentem végig a túristaútvonalon a többiekkel (nem hoznak tűzbe a flamand nyelvű múzeumok, vagy az x-edik templom). Ehelyett beültem Zórával, Évával és a spanyolokkal sörözni. Ittam egy rozét, és bővítettem a spanyol szókincsemet is. Például: tudom milyen jelzővel illessem az időjárást: mierda.
Estefelé visszamentünk a buszhoz, és irány Kortrijk. Kicsi sűrű volt a nap, de érdemes volt megnézni ezt a kisvárost.
Estefelé visszamentünk a buszhoz, és irány Kortrijk. Kicsi sűrű volt a nap, de érdemes volt megnézni ezt a kisvárost.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése