Ma reggel szokásos mód az origo-t olvasva éppen a fősztorin akadtam fenn. A magyar politikáról esett benne szó, és hát gondoltam csak elolvasom mi folyik már megint kishazánkban. Szerencsére ismerőseim eddig megkímélnek a részletektől, talán mert némelyiküknek ugyancsak tele van a búrája vele, mint nekem volt. Nagyon nem hiányzik a magyar politika, mitöbb úgy összességében a politika. Viszont meglepve tapasztalom, mennyiszer hangzanak el a magyaroktól még itt is a jól berögzült szófordulatok, nevek, indulatok. Pedig már azt hittem, lesz egy félév, ami egy kis szünetet ad nekem ebből a témából. Lényegében azért ez így is van.
Csak megláttam a fényképet a félig üres parlamenti ülésteremről, és sajnos bennem is indulatok születtek.
Az egyik legmeghatározóbb érzésem az: mennyire teszik majd tönkre az őszi szünetemet az október végi "ünnepléssel". Önző dolog, de emlékezve a tavalyi parádéra, nem szeretném viszontlátni újra. Szomorú vagyok ezektől a dolgoktól, és féltem az otthoniakat ettől. Elsősorban Anyumat féltem, mert már nincs mellette Apa aki megvédje ha baj van.
Itt nem hallottam arról, hogy az embereket túlságosan lefoglalná a politika. Oké, végülis más nyelvet beszélnek, így nem is hallhattam volna. Nem láttam falfirkákat, nem láttam nagygyűléseket, tüntetéseket meg ehhez hasonlókat. Úgy tűnik, itt az emberek élik az életüket, többnyire elégedetten. Persze az életszínvonal is más mint otthon. Talán ezért van ez a különbség.
Nincsenek hiú reményeim azzal kapcsolatban, hogy fél év alatt a flamand nyelvtudásom majd elegendő lesz egy helyi lap olvasásához, de talán lesz olyan belga ismerettségem a suliban, akivel akár még erről is fogok tudni beszélgetni.
Délután volt egy kisebb vetélkedő a csoportok között, vicces volt nagyon.
Aztán megírtam a francia szintfelmérőt. A teljesítményem szerintem egyenlő a nullával, és azt hiszem pontosan annyira tudok most franciául, hogy ez bosszantson. Szegény Bányai tanárnő nem lenne most büszke rám egy év nyelvtanulás után. Az a baj, hogy értettem a mondatokat a tesztben, értettem a szövegértést is nagyjából, de a lehetséges válaszok olyan egyformák voltak. Nagyon könnyen el lehet rontani, vagy rá lehet hibázni. Összesen tehát 10 tesztkérdés és 5 szövegértési feladatból fog kiderülni, hogy a francia 1-be, vagy a francia 2-be kerülök. Az biztos, hogy egy különös dolog lesz ezt a nyelvet angolul tanulni, de muszály ezt is megtapasztalni. :)
Fűtés még nincs, dátha az van, és jajj de nagyon mérges leszek én holnapra ha ez így marad...
Csak megláttam a fényképet a félig üres parlamenti ülésteremről, és sajnos bennem is indulatok születtek.
Az egyik legmeghatározóbb érzésem az: mennyire teszik majd tönkre az őszi szünetemet az október végi "ünnepléssel". Önző dolog, de emlékezve a tavalyi parádéra, nem szeretném viszontlátni újra. Szomorú vagyok ezektől a dolgoktól, és féltem az otthoniakat ettől. Elsősorban Anyumat féltem, mert már nincs mellette Apa aki megvédje ha baj van.
Itt nem hallottam arról, hogy az embereket túlságosan lefoglalná a politika. Oké, végülis más nyelvet beszélnek, így nem is hallhattam volna. Nem láttam falfirkákat, nem láttam nagygyűléseket, tüntetéseket meg ehhez hasonlókat. Úgy tűnik, itt az emberek élik az életüket, többnyire elégedetten. Persze az életszínvonal is más mint otthon. Talán ezért van ez a különbség.
Nincsenek hiú reményeim azzal kapcsolatban, hogy fél év alatt a flamand nyelvtudásom majd elegendő lesz egy helyi lap olvasásához, de talán lesz olyan belga ismerettségem a suliban, akivel akár még erről is fogok tudni beszélgetni.
Délután volt egy kisebb vetélkedő a csoportok között, vicces volt nagyon.
Aztán megírtam a francia szintfelmérőt. A teljesítményem szerintem egyenlő a nullával, és azt hiszem pontosan annyira tudok most franciául, hogy ez bosszantson. Szegény Bányai tanárnő nem lenne most büszke rám egy év nyelvtanulás után. Az a baj, hogy értettem a mondatokat a tesztben, értettem a szövegértést is nagyjából, de a lehetséges válaszok olyan egyformák voltak. Nagyon könnyen el lehet rontani, vagy rá lehet hibázni. Összesen tehát 10 tesztkérdés és 5 szövegértési feladatból fog kiderülni, hogy a francia 1-be, vagy a francia 2-be kerülök. Az biztos, hogy egy különös dolog lesz ezt a nyelvet angolul tanulni, de muszály ezt is megtapasztalni. :)
Fűtés még nincs, dátha az van, és jajj de nagyon mérges leszek én holnapra ha ez így marad...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése