10.04. - A belgák

Reggel egy Intenational Marketing keretében lehetőségünk nyílt megismerni egy kicsit néhány belga diákot, ugyanis együtt volt óránk. A foglalkozás lényege annyiból állt, hogy párban (egy erasmusos, egy belga) lehetett beszélgetni, e-mail címet és/vagy telefonszámot cserélni. Aranyosak és nagyon nyitottak voltak a belga diákok, mindegyik másik városból jött, és meséltek magukról, kérdeztek rólunk, meg hasonlók. Tehát mozgalmasan telt ez az óra. Aztán egy kevésbé mozgalmas előadás után az Intercultural Management következett. 6 fős csoportkokba osztott minket a tanárnő itt is vegyesen a belgákkal, ügyelve arra, hogy minden csoportban legalább 3 nemzet képviselje magát. Szterotípiákról, első gondolatokról, véleményekről beszélgettünk a nemzetekkel kapcsolatban. A legizgalmasabb része az volt, mikor szembesült mindegyik nemzet azzal, hogy a másik mit gondol róla. Miután lecsengtek a sablonok, előkerültek kisebb beszélgetésekben a valódi vélemények is. Értem ezalatt, hogy amíg a paprika, a pálinka és a vendégszeretet volt a populáris "vélemény és első gondolat" Magyarországról, a sokadik vélemény már kissé őszintébb és kevésbé hangos volt. Felvilágosítottak a lányok, hogy láttak a tévében Magyarországról és a prostitúcióról dolgokat, meg a sztriptízről és a pornóról, és kialakult a kép a fejükben, hogy sok a prosti hazánkban. Aztán megkérdezték tőlem, hogy tényleg nagy-e a szegénység hazánkban, mert ők azt hallották, hogy ott rettentő szegénység van. Mondtam nekik, hogy ez csak egy része az országnak, és hogy nem mindenki szegény illetve nem minden x-edik nő prosti, egyszerűen a média csak ezt közvetíti feléjük. Megjegyzem az a tény nagyon ledöbbentett, hogy milyen egyoldalú kép él a fejükben Magyarországról. Persze a híreket és a botrányműsorokat nézve nem is alakulhat ki más, és a National Geography féle "de-szép-helyek-vannak-a-világon" programból Magyarország éppenséggel hiányzik vagy nagyon-nagyon ritka. Na jó, nem mintha részben nem lenne igazság amit mondtak, de csak(!) részben. Így azon kaptam magam, szépeket és jókat mondok az országról. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy nem igazán ismerik itt a magyarokat. Na most van belőlünk kábé +25 fő a városban. :) Arra azért büszke vagyok, hogy ők említették meg a magyarokról az intelligenciát, a kedvességet és a vidámságot.
Remélem lesz még sok lehetőség a belga diákokkal való kommunikációra.

este:

Elmentünk az egyik olasz srác, Guiseppe szülinapját ünnepelni. Aranyos kis konyha volt a tetőtérben, ott gyűlt össze az erasmusos banda apraja-nagyja. Kisvártatva elindultunk, mert a koncertre is kíváncsiak voltunk, amit a félévkezdő diákoknak szerveztek, és nem utolsó sorban ingyenes volt. Amikor elindultunk, találkoztunk a zsernyákokkal a ház előtt, a szomszédok kihívták őket. Pedig ám marha nagy zajt csaphattunk zene meg minden nélkül. :S A két szomszéd (megj.: 30 körüliek voltak!) kint álltak az ajtójukban, és figyelték az eseményeket. Érdekes itt a szomszédi viszony. Ha valaki zajong, nem feltétlen az az első nekik hogy bekopognak és szólnak hogy egy kicsit halkabban legyünk, hanem az ügyet rögtön a rendőrökre bízzák. Szép dolog. Magyarországon ebből biztos szép kis harc lenne egy ilyen után.
Az este további része egyébként ugyancsak jól telt. Valami jazz-rock-alter banda nyomta a színpadon, szimpatius volt nekem a basszgitár mellett a hegedű. Zóra észrevett egy másik kis színpadot, ahol emberek párnacsatáztak egy rúdon furcsa kékszínű párnaruhában és bukósisakkal vagy mivel. Vicces volt. Azt mondta, menjünk mert lehet nyerni táskát. Mikor már sorbanálltunk, szegény Zóra berezelt de szerencsére miattam bevállalta a "nagy" küzdelmet, ami kábé másfél percet tartott, én zuhantam le, de mindketten kaptunk aranyos kis kék féloldalas táskát. :D Jó dili volt. Aztán hazavágtáztunk az éjszakai járattal. Vicces itt az éjszakai tömegközlekedés, mert általában nincs. Október elejétől kezdik a csütörtöki éjjeli járatok mozgósítását a diákbulik miatt "Studentenbus" néven. Itt ugyanis egy kicsit jobban kialakultak a csütörtöki bulik, mint hazánkban. A diákkocsmák csütörtökön tömve vannak, egyes helyeken nagyon alacsony az átlagéletkor. Sajnos nekem ezek a tömött helyek nem nagyon jönnek be. Viszont a csütörtöki városközpontban lévő házibulikról legalább meg van oldva a közlekedésünk. :)